Tápiószőlős 3200 lakosú község Ceglédhez 15 km-re, Budapesthez pedig 70 km-re található. Lakói zömében Cegléden dolgoznak, helyben az intézmények és néhány vállalkozás ad munkalehetőséget.

Területileg nagy kiterjedésű település. Régi neve Halesz volt. Közigazgatásilag önállóvá 1947-ben vált. Az elmúlt években községünk dinamikusan fejlődött.

Tápiószőlősön az első óvoda 1964 októberében került átadásra, 1 fő óvónővel,

1 fő dajkával, 1 fő főzőnővel és 25 fő óvodással, 25 m2-en.

A növekvő gyermeklétszám tette szükségessé az új óvoda megépítését, melyet

1978. augusztus 20-án adtak: át,

A 3 csoportos. 75 férőhelyes óvoda már átadáskor kinőtte magát, hiszen 120

gyermeket írattak be.

Az újabb bővítésre 1998-ban került sor. Beépítésre került a tetőtér, melyben kialakításra

Került egy 180 négyzetméteres helyiség, gyermekmosdó, öltöző és felnőtt mosdó.

Jelenleg az emeleti nagyterem tornaszobaként funkcionál. Itt tartjuk még az ünnepségeket, színházi és bábelőadásokat és koncerteket.

1998-tól 5 csoportos és 120 férőhelyes az intézmény.

2006-ban a konyha területén kialakításra került egy csoportszoba, gyermekmosdó, öltöző és egy melegítő konyha a kiszolgáló helyiségekkel.

2009-ben pályázat segítségével megtörtént az óvoda villamos vezetékének a korszerűsítése. Festés, burkolatcsere, 3 gyermekmosdó, felnőtt mosdó felújítása. Az épület akadály mentestése iroda bővítése. A játszóudvar teljes körű felújítása: kerítés csere, új játékok telepítése, és a parkosítás.

A csoportok szervezésénél a homogén (egy korosztályt felölelő) csoport kialakítására törekszünk, de nem zárkózunk el szükség esetén a vegyes csoport létrehozásától sem, mivel a községben is csökken a születendő gyermekek száma. Felmenő rendszerű óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítést folytatunk.

Mivel településünkön nem működik bölcsőde, s önálló bölcsőde létrehozására az elkövetkezendő években nincs lehetőség, az igények felmerülése esetén,  vállaljuk az „Egységes óvoda-bölcsőde” kialakítását, működtetési és személyi feltételeit.

 

Nevelőtestületünk az oktatási törvény bevezetése óta él a lehetőséggel, hogy sajátosságainknak megfelelően, belső fejlesztő munka révén alakítsa ki a nevelés helyi rendszerét óvodánkban.

A fenntartó által kiadott alapító okirat szerint alapfeladat a községben lakó óvodáskorú gyermekek ellátása. Az óvoda mint nevelési intézmény nem függetlenítheti magát a környezeti hatásoktól, mely mindig meghatározza kultúrájának, szokásainak értékrendjével nevelési célkitűzéseinket. Be óvodázási körzetünk az egész falu, Az itt élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér. Többségben vannak a rossz szociális és anyagi körülmények között élők. Mivel községünk tipikus mezőgazdasági település, nevelőmunkánkat is ehhez a helyzethez igazítottuk. A nevelők megpróbálják segíteni a nehéz körülmények között élő hátránnyal induló gyerekek felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintik a tehetséges, jó képességű gyerekek fejlesztését is.

Nevelőmunkánkra kezdettől hatással volt Freinet pedagógiája és jelentős szerepet játszik a helyi hagyományokra való támaszkodás is.

Jelenlegi formáját „Az óvodai nevelés országos alapprogramjá”-nak figyelembevételével a Tevékenységközpontú Nevelési Program alapelveivel és a kompetencia alapvetéseit figyelembevételével nyerte. el. Programunk a gyerekek megismertető tevékenységét veszi alapul, köré szervezzük a pedagógiai, pszichológiai feladatokat.

 

 

\Őszintén hiszem, hogy a gyermek és az öt irányítani szándékozó felnőtt számára nem annyira a tudás, mint inkább az érzés a fontosabb. Ha a tényekből, mini magokból fejlődik ki a tudás és bölcsesség, akkor az érzelmek és benyomások képezik azt a termékeny; talajt, amelyben a mag kifejlődik. Sokkal fontosabb kikövezni a gyermekeknek az ismeretszerzés felé vezető utat, mint elhalmozni őt olyan tényekkel, amely feldolgozására még nem elég érett,.. "

Rachel Carson: Csodaérzék (1956.)c. könyvéből

 

Célunk: hogy gyermekeink találják meg helyüket a környezetükbe, az őket körülvevő világban.

Fő hangsúlyt kap a környezet megismerése, mint élettér, amelyben tájékozódni, eligazodni képes a gyermek. A megszerzett tapasztalatok, élmények megjelennek mindennemű tevékenységben. Tevékenysége során egyre több tapasztalatot szerezve, egyre jobban eligazodik az_őt_körülvevő_világban,_beletanul_a_világba.
A program kiindulási vonala a környezeti nevelés és a néphagyományok ápolása, mert a gyermekkorban szerzett ilyen irányú tapasztalatok mélyen nyomot hagynak a gyermekben, személyiségének gyökerei ebbe a talajba kapaszkodva segítik őt sikeres, környezetét, nemzetét szerető emberré válni.